Könyvajánló: 1000 japán vers – avagy a haikuk költészete

Mi a haiku? Az animék világán túl is bőven akadnak érdekes dolgok Japánban.  Érdekelnek a magányról, az elmúlásról vagy a természet játékáról írt versek? Akkor érdemes tovább olvasnod a bejegyzést ;)

Bárhogy is telnek a napjaid, nyílván veled is megesett már, hogy egy-egy apró szó mosolyt csalt az arcodra. Ha versekről van szó, ez sokféleképp megeshetett már veled. Japán sokszor bebizonyította már, hogy mindig tud újat mutatni. Biztos te is észrevetted már hogy az internet és az androidos telefonok idejében már nem kell ezreket kifizetned hogy el tudj olvasni egy-egy érdekesebb művet. Bár az internet kényelme miatt már több könyv porosodhat a szekrényeden, most mégis visszacsalogatnálak a papírkötésűekhez. :)

Ha kicsit is belekóstoltál már a japán kultúrába, nagy eséllyel találkozhattál már egy szóval: haiku. Rengeteg haiku költő élt és él ma is világszerte. Ezzel a gyönyörű és rejtélyes szóval betekintést nyerhetsz a japán költészetbe.

A könyvben nem csak haikukkal, wakákkal is találkozhatsz. Ez a versforma igen közel áll a haikukhoz, hisz az gyakran a wakákrol levált első 3 sor. Ezek a sorok általában a környezetet mutatják be, ám ennek ellenére a haikuk, mint külön vers forma is létezik.

Ha ezelőtt még nem találkoztál haikukkal, nyilván kicsit furcsának tűnhetnek ezek a rímtelen három soros kis versek. …Régebben nem tűnt ki a többi versforma közül, ám a 17. században ez megváltozott.A versek mélyebb értelmet kaptak, elődeikhez képest tömörebbek lettek. Ezt a változást Matsuo Basho, zen budhista hozta el. A haikukrol alkotott akkori képet ez változtatta meg.

“Sono-mama”, vagyis “éppen ilyen”. A haikukban az az érdekes, hogy nem próbál magyarázni vagy elhitetni veled valamit amint azt megszokhattad. Egyszerűen: csak van. Nem mutatja be neked úgy az érzelmeket mint más versek, inkább csak sejtet valamit. Visszafogott, akár egy japán ember. Bár ez is szólhat szerelemről, a természetről, egy virágról vagy bambuszerdőről, mint más versek, ám  nem ez alapján soroljuk be.
A haikukban általában a 4 lelki állapot a meghatározó:

  • Sabishii = a magány, az elszigeteltségnek, az örökkévalóságnak a mozzanata.

  • Wabishii = a hétköznapiban fölismerni a természetet, a törvényszerűt.

  • Avare = a történésnek és elmúlásnak az átérzése, nosztalgikus megpillantása.

  • Yúgen = homály, a természet játékának, megfoghatatlan titkának megnyilatkozása

A könyvben – ahogy a borítón is láthatod – nem kevesebb, mint 1000 vers van. Mint haikuk, mint tanakak is szerepelnek benne. Ahogy a legtöbb könyvben, ebben is találhatsz tartalomjegyzéket, ami igen hasznos esetünkben is. A könyv végén, nem kevesebb, mint 14 oldalon át olvashatod a versek  címeit a szerzővel ellátva. Ez azért  is lehet vicces, mert megesik hogy egy oldalon 4-6 verset is találunk :D
A versek 6 kategória szerint vannak rendszerezve:

  • Szamszára (a születés és a halál körforgása)
  • Szerelem
  • Természet
  • Évszakok (ezen belül is külön szedve a tavasz, nyár, ősz és tél)
  • Halál
  • Zen

A kategóriákon belül költők szerint sorakoznak fel a versek. Nem ritka hogy császárok, hercegnők nevei is szerepelnek. Ez nem meglepő, hisz a nemesek körében a versírás igen népszerű elfoglaltság volt.

A válogatás nagyon színes, rengeteg gésa, samurai és híres haiku költő művét olvashatod benne.
Érdekesség lehet, hogy a könyvben nem túlcifrázott verseket olvashatsz. Sok az egyszerű 5-7-5-ös szótagolású haiku.  Ez azért tűnhet furcsának, mert sok magyar műfordító- ha haikukrol van szó- hajlamos elragadtatni magát. Vannak akik a magyar nyelv szépségét kihasználva rímeket faragnak hozzá, így szépítve azt. Ha viszont élvezni akarod a haikuk “eredeti” szépségét, ajánlott az ilyen művektől eltérő forditásokat olvasnod, ahol nem nyúlnak annyira a vershez, bár épp úgy lehetnek szépek mindkét fordításban.

A másik fontos dolog a tagolás. Sokak szerint az 5-7-5-ös beosztás tesz egy verset haikuvá.
Sajnos gyakran megesik, hogy ezt, mint “legalapvetőbb jellemző”, nem tartják be a fordítók. Ebből adódik, hogy ha van egy sor, melyben csak egy fogalom szerepel, s az csak egy szótaggal tér el a “szabványtól”, a fordító nemes egyszerűséggel egy “ó”-t ír még a versbe. Ebből következnek olyan sorok, mint a “szülő falum, ó!” , “édesanyám, ó!” vagy az “öregember, ó!”.
Ám ebben a könyvben – bár láthatsz néhány bokorrímet – nagyrészt mégis megmaradt a haikukra jellemző tagoltság. Ha nem vagy még jártas ebben, elsőre furcsának tűnhet, de hamar meg lehet szokni. :D

A versek mindig elgondolkodtatóak, hát még 1000 vers. Ha egy kicsit is felkeltettem az érdeklődésedet a japán költészettel kapcsolatban, ajánlom ezt a könyvet. Nekem sok szép percet okozott, remélem te is hasonlóképp leszel vele :)

Szólj hozzá!

XHTML: A következő HTML tag-eket használhatod: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>